part2

M�snap foglalkoz�s el�tt megl�togatta a volt tan�rn�j�t.

-      K�pzelje megismerkedtem Kriszti�nnal! – mes�lte lelkendezve Dia.

-      Ez j� h�r! �s mi a v�lem�nyed r�la? – n�zett k�v�ncsian a l�nyra.

-      El�gg� z�rk�zott �s nem akarja elmondani, hogy mi t�rt�nt vele, de igen kedves, magas �s a hangja…. ����….. sz�val eg�sz rendes gyerek. – hadarta el Dia.

-      Heheheh l�tom nagy hat�ssal van r�d… - mosolyodott el a n�.

-      H�t… fogjuk r�…. szeretn�m jobban megismerni… - pirult el Dia.

-      Sok sikert hozz�! Amint l�tom neked menni fog! – b�ztatta a tan�rn�.

-      Sok id� kell hozz�, de igen k�v�ncsiv� tett, �gyhogy minden nap megl�togatom! – hat�rozta el mag�t a l�ny.

-      Tedd azt, ha j�nak l�tod! De vigy�zz, ha nagyon m�lyre �sol azzal a fi� �rzelmeit, lelk�t is megs�rtheted!

-      Tudom j�l, mindent megteszek, hogy ezt elker�ljem! – komolyodott el a l�ny, majd elb�cs�zott �s az �j csoportja fel� vette az ir�nyt.

Mikor bel�pett a terembe, r�gt�n �j bar�tj�t kereste, aki ism�t az ablakn�l �llt �s b�mult kifele. Lassan megk�zel�tette a szem�lyt, majd megkopogtatta a v�ll�t mire a fi� h�tra n�zett majd egy mosolyg�s szemp�rral tal�lta szembe mag�t mire � maga is elmosolyodott.

-      Szia Krisz! Mit sz�ln�l, ha ma kimenn�nk s�t�lni a kertbe? Olyan sz�p id� van… - vettette fel �tlet�t a l�ny, mire Krisz csak b�lintott egyet �s a kij�rat fel� vett�k az �tjukat.

A k�rh�z parkja t�gas �s sz�pen kialak�tott volt. T�bb kisebb j�rda illetve �t vezetett a kisebb patakhoz, sz�k�k�thoz valamint a pihen� kerthez ami tele volt futtatva r�zs�kkal �s m�s mes�s fut�n�v�nyekkel, hogy am�g a betegek itt tart�zkodnak, addig legal�bb ezek a n�v�nyek terelj�k el a gondolatait.  Dia �s Krisz is ezen az �ton haladt �k el�sz�r a kisebb patakot akart�k megn�zni, ez �gy is t�rt�nt. Kis id� m�lva oda is �rtek, addig nem is igaz�n besz�lgettek, ink�bb csak a t�jat szeml�lt�k. Mikor meg�rkeztek le�ltek egy kis padra a t�val szembe �s azt n�zt�k tov�bb, hogy a nap sugarai hogyan j�tszanak a v�z t�kr�n, hull�main. Kisebb csend ut�n Krisz megsz�lalt.

-      M�r r�g nem �reztem ilyen nyugalmat… ez k�l�n�s! – gondolkodott hangosan a fi�.

-      Mi�rt k�l�n�s? – n�zett a fi�ra Dia.

-      Nem is tudom…. veled teljesen m�s…. – folytatta tov�bb.

-      M�s? – egyre hevesebben kezdett el verni Dia sz�ve. Nem tudta, hogy milyen v�lasznak �r�lne legjobban, de azt tudta, hogy a fi� sz�m�ra m�r nem k�z�mb�s.

-      Igen… Ami�ta s�ket vagyok az�ta te volt�l az els� olyan ember, akivel t�bbsz�r besz�lgettem…. �s mikor veled vagyok, kicsit megfeledkezem arr�l, hogy nem hallok semmit se….. – mondta Krisz kiss� elhal� hangon.

-      �r�l�k, hogy �gy �rzel! Nem szeretem, ha az emberek szomor�ak! – pirult el Dia.

-      H�t igen…. �n is ut�ltam, ha valaki szomor�, de ez m�r hozz�m tartozik… - n�zett maga el� Krisz.

-      �rtem, de tudod…. �n mindent elk�vetek, hogy jobban �rezd magad! – hat�rozta el mag�t Dia.

-      Dia….. – n�zett a l�nyra Krisz elpirult, majd k�zelebb �lt a l�nyhoz.

Krisz maga se �rtette el�bbi mozdulat�t, sz�ve egyre hevesebben vert �rezte, hogy ha tov�bb marad, a l�ny k�zel�be tal�n �jra boldog lehet, de ez a tudat megr�misztette fel�llt �s tov�bb ment az �sv�nyen. Dia nem �rtette, mi�rt csin�lta ezt hisz az el�bb olyan dolgokat mondott a fi�nak, amiket m�g sose egyik bar�tj�nak sem. Fel�llt, majd k�vette a fi� �tj�t.   

-      Minden rendben? – n�zett Kriszre agg�d� szemekkel Dia.

-      Igen! Minden rendben….. – felelte elgondolkodva Krisz.

Ett�l fogva nem besz�ltek egym�ssal visszamentek a terembe, majd a foglalkoz�s v�g�n elb�cs�ztak egym�st�l. Dia ezen a napon k�vette a fi�t eg�szen a h�z�ig, majd mikor kifigyelte hol is lakik, h�tat ford�tott �s hazament.

M�snap is tal�lkoztak, de  fi� sokkal visszafogottabb volt. Ez �gy ment 1 h�ten �t, m�g v�g�l a fi� nem tudott tov�bb k�zvetlen �s rideg maradni Dia mellett. Egyre t�bbet mosolygott �s nevetett. K�t h�t eltelt�vel m�r szinte elv�laszthatatlanok voltak egy�tt csin�ltak mindent a foglalkoz�son �s v�gre Krisz is jobb bel�t�sra t�rt �s rendesen meg tanulta haszn�lni a k�zjeleket. V�gre kezdtek boldogok lenni….. �m egy nap mikor Dia a foglalkoz�sra ment Krisz nem volt ott….

-      Eln�z�st! Kriszti�n ma hogyhogy nem j�tt el? – k�rdezte Dia zavarodottan.

-      Nem tudom… a sz�lei nem �rtes�tettek! – felelte a tan�r.

-      �rtem, biztos k�sik…. , az�rt k�sz�n�m… -hitegette mag�t Dia.

Dia eg�sz v�gig az ajt�t b�multa, v�rta, hogy betoppanjon a fi�, de nem t�rt�nt meg. Sokat gondolkodott Dia, m�g v�g�l arra az elhat�roz�sra jutott, hogy megn�zi mi lelte a fi�t. Dia m�r a h�z el�tt �llt, majd a kapuhoz l�pett, nyelt egy nagyot, majd becs�ngetett.  Egy kedves k�z�pkor� n� nyitott ajt�t.

-      Szia, h�t te ki vagy?

-      J� napot! A nevem Di�na…. �s Kriszti�nt keresem…. nem volt a foglalkoz�son…

-      �h �rtem…. gyere beljebb! – h�vta be a n�. Sz�lok neki, addig �lj csak le!

-      K�sz�n�m sz�pen! – mosolyodott el Dia.

Fent az emeleten Krisz fek�dt az �gy�ban p�rn�iba temetkezve, mikor bekopogott hozz� a n�.

-      Kriszti�n! Vend�ged van!

-      Nincs hozz� kedvem anyu!!! – d�rm�gte p�rn�i k�z�l a fi�.

-      Pedig igen csinos a vend�g…. – fejtette ki az anyja.

-      Csinos? Ki az??? – b�jt ki p�rna dombja k�z�l Krisz.

-      A neve Di�na. – mondta el a n�.

Kisebb gondolkod�s ut�n �gy sz�lt Krisz:

-      Nem akarom l�tni…. menjen el….

-      De fiam!!!!!

-      Nem….. ne is pr�b�lkozz! Menjen sz�pen haza! – b�jt a p�rn�i k�z� Krisz.

A n� les�t�lt a l�pcs�n, majd finoman k�z�lte a l�nnyal fia makacs v�lasz�t.

-      De �n mindenk�ppen besz�lni szeretn�k vele! – b�torodott fel Dia.

-      Nem b�nom… a l�pcs� ut�n balra a m�sodik ajt� a szob�ja!

-      K�sz�n�m sz�pen. – sug�rzott Di�r�l a boldogs�g, mire az anya csak mosollyal felelt.

Dia vill�mgyorsan az emeleten termett, majd megtal�lta az ajt�t. Kopog�s n�lk�l benyitott, majd annyit l�tott, hogy a fi� az �gy�n fek�dt hason feje a p�rn�k al�l ki se l�tszott csak kisebb morg�st hallott. Odas�t�lt az �gyhoz, le�lt, mire a fi� r�morgott:

-      Anya! Mondtam, hogy hagyj magamra….

-      Nem is anyuk�d j�tt be – sz�lalt meg Dia.

Ekkor Krisz fel�lt �s a l�ny szemeibe m�lyedt.

-      Te mit keresel itt? – vonta k�rd�re a l�nyt.

-      Gondoltam megl�togatlak, mert ma nem j�tt�l be! – v�gta r� Dia.

-      Felesleges volt… j�l vagyok…. – mondta morcosan a fi�.

-      Krisz…. mi a baj? Velem van valami gondod? – n�zett komolyan a fi�ra Dia.

-      Dia…. �n nem �rdemellek meg… nem akarlak t�bb� l�tni… - mondta lehajtott fejjel a fi�.

Erre a v�laszra Dia szemei k�nnybe l�badtak, majd hirtelen felemelte a kez�t �s pofonv�gta az el�tte �l� fi�t. A fi� azonnal feln�zett �s az �t�s hely�re tette kez�t.

Felh�borodottan n�zett a l�nyra, majd ism�t les�t�tte szemeit.

-      Ezt meg�rdemeltem, de jobb lesz ha most m�sz �s t�bbet nem tal�lkozunk…

-      Hogy mondhatsz ilyet te h�lye???? Hisz olyan boldogok voltunk…. ha nem akarod nem kell a m�ltadat elmes�lni, csak azt akarom, hogy mellettem maradj, mert �n….. �n… sze-ret-lek…. – mondta elhal� hang�n k�nnyeit t�r�lgetve Dia.

-      �pp ez az… velem nem lehetn�l boldog… �n s�ket vagyok �s keser�, mellettem csak szenvedn�l….

-      Azt te honnan tudod? – n�zett a fi�ra Dia.

-      Nekem az a sorsom, hogy boldogtalan legyek, de te meg�rdemled, hogy boldog l�gy!!!! – n�zett a l�ny �riszeibe Krisz.

-      �n csak melletted lehetek boldog… - suttogta Dia, majd lassan kezeit a fi� nyaka k�r� fonta.

Krisz nem tudott tov�bb ellenkezni, �gy � is �tkarolta a l�ny derek�t, majd lassan ajkaik �ssze�rtek �s forr� cs�kba m�lyedtek. Mikor v�get �rt ez az �r�kk� val�s�gig t�n� pillanat a fi� halkan �gy sz�lt.

-      Ha m�r teljesen fel�p�l�k, van r� es�ly, hogy �jra halljak…, de ez n�lk�led nem fog menni…

-      Ezek szerint megm�tenek??? – n�zett nagy szemekkel Dia a fi�ra.

-      Igen… �s szeretn�m, ha mellettem lenne az akit igaz�n szeretek…

-      Akit igaz�n szeretsz…???

-      Igen…. �s az te vagy Dia…. M�r az els� pillanatt�l kezdve �reztem ir�ntad valamit �s mikor el�sz�r s�t�ltunk a parkban, akkor j�ttem r�, de eddig tart�zkodtam, de �gy �rzem ha velem vagy akkor egy�tt mindenre k�pesek lesz�nk!!! – lelkendezett a fi�.

-      Sz�val…. – pirult el a l�ny.

-      Szeretn�m, ha a bar�tn�m lenn�l! – mosolyodott el a fi�, mire a l�ny azonnal a karjaiba ugrott �s ism�t megcs�kolt�k egym�st.