Barangol�som e kegyetlen vil�gban m�r nagyon r�gen tartott,
  s bej�rtam minden hegyet, s minden tengerpartot,
  megn�ztem mindent, mit l�t�som engedett,
  �t�ltem mindazt, mit�l sz�vem remegett
  nem volt m�r semmi, mit meg kellett tapasztalnom
  s nem volt m�g semmi, mi�rt meg kellett halnom
  m�gis �gy �reztem nincs mi�rt menni,
  itt a v�ge, ideje elengedni,
  elengedni ezen egyetlen szalagot,
  mely m�r csak egyed�l, de m�gis �bren tartott
  �bren tartott, de �n aludni v�gytam,
  elmer�lni az ismeretlen, s�r� hom�lyban
  elb�cs�ztam a l�tt�l, minden gondolatt�l,
  mindent�l mit ismertem, mindenf�le gondt�l
  becsuktam a szemem,elengedtem a szalagot,
  v�rtam a zuhan�st, de valami megragadott,
  szemem csukva maradt, de tudtam, mi t�rt�nik,
  vmi visszah�z, nem hagy m�lyre mer�lni,
  �lmom v�get �rt, mikor a m�lyb�l kih�ztak,
  s er�s karok, a testem k�r� fon�dtak,
  ideje volt h�t, h kinyissam a szemem,
  s megl�ssam �t, kinek �letem k�sz�nhetem,
  pillant�sunk �sszeolvadt, �s �n megdermedve v�rtam,
  mi az mi�rt elj�tt ide is ut�nam,
  k�zelebb hajolt, forr� lehellete aracomba csapott,
  s kimondta a sz�t mi�rt, meghallni is k�pes volt,
  a sz� hallat�n k�nnyeim is eleredtek,
  s k�nnyes szemmel v�laszoltam: �n is szeretlek!
  gyeng�den az arcomhoz �rt, �s let�r�lte k�nnyeim,
  k�zeledett fel�m, m�gnem �ssze�rtek ajkaink,
  a cs�k forr�v� v�lt, m�gis oly gyeng�d maradt,
  s ekkor �rtettem meg, mi az mit igaz�n akart,
  mi�rt j�tt el id�ig, mire v�gyott r�g,
  haza akart vinni, oda hol mindig k�k az �g,

  nem volt k�rd�s, hogy d�nt�k, nem volt k�rd�s, mit v�lasztok
  most m�r minden rendben lesz, hiszen karjaiban �gbe sz�llok!