A megh�v�s

M�snap olyan d�l k�r�l kelhettek fel, amin Zaratan �s Natura is meglep�d�tt.

- Mit csin�ltatok ti az �jjel, hogy az eg�sz d�lel�tt�t �taludt�tok! (k�rdezte Zaratan, mik�zben sand�n n�zett a r� �lmosan tekint� istenn�kre)

- Mi? Semmit! (v�laszolt gyorsan Tarania)

- Sz�val semmit?! (Zaratan)

- �gy van. Semmit. (Tarania)

- Sok�ig besz�lgett�nk! (csatlakozott Sayurina)

- �rtem. De m�skor fek�djetek le hamarabb, mert valamikor edzenetek is kell. (Zaratan)

- Rendben. (mondt�k a l�nyok)

- Most, reggelizzetek meg �s ut�na menjetek edzeni! (Zaratan)

- �rtett�k! (l�nyok)

A l�nyok �gy is tettek, ahogyan azt Zaratan meghagyta nekik. Reggeli ut�n elmentek a v�zes�shez, de k�r�lbel�l egy �r�nyi edz�s ut�n ink�bb besz�lgetni kezdtek.

- Akkor ma is megy�nk a F�ldre? (k�rdezte Koizumira)

- Hiszen focimeccs�nk lesz! (vigyorgott Kidaria)

- Focimeccs, mi?! (vigyorgott Sayurina)

- Igen. A visszav�g�. (tettetett Kidaria)

- Aham! Persze! (mosolygott Sayurina)

- Tudod mit, Sayurina? Elmegy�nk s�t�lni �s majd a „vir�gos” utc�n j�v�nk vissza! �gy j� lesz? (gonoszkodott Kidaria)

- J�! (csillant fel a szeme az istenn�nek)

- Gondoltam! (csatlakozott Tarania)

- Na akkor megy�nk vagy nem? (t�relmetlenkedett Koizumira)

- Csak nem?! (Kidaria)

- Mi van? (Koizumira)

- Te is tal�lkozni szeretn�l a megment�ddel, igaz? (gonoszkodott Kidaria)

- Nem tudom, hogy mir�l besz�lsz! (pirult ez a sz�listenn�)

- Persze, persze! (Kidaria)

- J�l van na! (hajtotta le a fej�t Koizumira)

- Na j�l van! Nem piszk�llak. (karolta �t bar�tn�j�t a v�zistenn�)

- Akkor, ha mindannyian egyet �rtetek, megy�nk a F�ldre! (mondta Sayurina)

- Tegye fel a kez�t, aki arra szavaz, hogy menj�nk! (Sayurina)

Ekkor n�gy k�z emelkedett a magasba.

- Akkor ezt megbesz�lt�k. (Sayurina)

- Most, l�gyszi menj�nk vissza, mert �n m�r �gy enn�k egy s�tit! (Kidaria)

- Mi m�st!? (mosolygott Sayurina)

- Am�gy m�r �n is kezdek kaj�s lenni. (csatlakozott Koizumira)

- J�. Akkor menj�nk vissza �s egy�nk valamit. Azt�n pedig meg k�ne besz�ln�nk, hogy mi legyen ezzel a d�li kel�ssel, mert alv�sra is sz�ks�g�nk van, de Zaratan gyan�j�t sem k�ne felkelteni. (mondta Tarania)

- Igazad van! T�nyleg ki k�ne valamit tal�lni, mert ez �gy nem lesz j�! (csatlakozott Sayurina)

- Majd visszafel� megbesz�lj�k, de most menj�nk, mert engem m�r v�rnak a s�tik! (Kidaria korg� gyomr�t fogva)

- Ok! (vigyorgott k�t t�rsa)

Azzal elindultak visszafel� �s k�zben a m�r eml�tett probl�m�r�l besz�lgettek.

- Szerintem hamarabb k�ne visszaindulnunk! (mondta Koizumira)

- Ez nem rossz �tlet, de akkor kevesebb ideje marad Kidarianak a turb�kol�sra! (gonoszkodott Tarania)

- Na na! (n�zett cs�ny�n bar�tn�j�re Kidaria)

- A te szerencs�dre pedig egy�ltal�n nincs „luk”-�rz�ked!(:P) (v�gott vissza v�zistenn�)

- Ez gonosz volt! (biggyesztette le az ajk�t a t�zistenn�)

- J�l van na �n az�rt m�g szeretlek! (�lelte �t mosolyogva Kidaria)

- �n is! (vigyorgott Tarania)

- Akkor mi legyen? (Sayurina)

- Mivel? (Tarania)

- H�t az esti kiruccan�sokkal? Elfogadjuk Zumi aj�nlat�t? (Sayurina)

- Szerintem az �sszes lehet�s�g k�r�l ez lenne a legjobb! (Tarania)

- Szerintem is! (csatlakozott Kidaria)

- Akkor ezt megbesz�lt�k! (mosolygott Sayurina)

Miut�n haza�rtek bevett�k magukat a szob�jukba, �s az �jszak�t kezdt�k el tervezgetni.

- Akkor, ha �jf�lkor elindulunk, k�r�lbel�l hajnali h�romra haza k�ne �rn�nk, akkor eleget tudn�nk pihenni �s Zaratan sem gyanakodna. (sz�molgatott Tarania)

- Mit gondoltok?

- Szerintem �gy j� lesz! (�rtett egyet Sayurina)

- Egyet �rtek! (csatlakozott Kidaria)

- �n is! (Koizumira)

- Szuper csapat vagyunk! (vigyorgott Kidaria)

- De az �m! (tette ugyan ezt Sayurina)

Ezek ut�n kitakar�tott�k a szob�jukat, ami j� p�r �r�ba beletelt ((m�r r� f�rt:P)), Ut�na megvacsor�ztak, besz�lgettek egy kicsit azt�n �gy d�nt�ttek, hogy lefekszenek aludni. M�r k�r�lbel�l �t perce csend honolt a szob�ban, amikor Kidaria megsz�lalt:

- �gy enn�k egy s�tit!

- Most?! (lep�d�tt meg Sayurina)

- Igen most! (Kidaria)

- S�tizab�l�. (mondta halkan Sayurina)

- hallottam �m! (f�rmedt r� Kidaria)

A l�ny hangtalanul kinyitotta az ajt�t, csendben v�gigosont a folyos�n �s bement a konyh�ba. Miut�n megt�lt�tte bend�j�t t�bb fajta s�tivel, elhagyta a konyh�t �s visszaindult a h�l�szob�ba. �ppen amikor a nappali el�tt haladt el, hangokra lett figyelmes. Halkan odaosont az ajt�hoz �s ahhoz tapasztotta a f�l�t.

- Mikor mondjuk el a l�nyoknak? (k�rdezte Natura)

- Tal�n holnap, de m�g nem tudom biztosan (v�laszolta Zaratan)

- Pontosan mennyi ideig lesz�nk t�vol? (Natura)

- H�rom nap. (Zaratan)

- Addig a l�nyok egyed�l lesznek? (Natura)

- Igen. M�r el�g id�sek, hogy gondoskodjanak magukr�l. (Zaratan)

- �rtem. (Natura)

- M�r k�s�re j�r. Szerintem t�rj�nk nyugov�ra. (javasolta Zaratan)

- Rendben. (�rtett egyet Natura)

Ekkor Kidaria gyorsan visszasietett a h�l�szob�ba, persze a lehet� leghalkabban, mert a t�bbiek m�r aludtak. �gy gondolta, hogy az �rtes�l�seit r��r majd akkor elmondani, ha mind a n�gyen fel�bredtek, �gy h�t � is lefek�dt. �jf�lre m�r mind a n�gyen �tra k�szek voltak. Hangtalanul elhagyt�k a h�zat, futottak eg�szen a v�zes�sig �s ott a m�r j�l ismert m�don elhagyt�k Gafir�t. Miut�n mind a n�gyen meg�rkeztek Kidaria azonnal megsz�lalt:

- Menj�nk focizni!!!!! (ki�ltotta el mag�t)

- Kis t�relmetlen! (mosolygott Tarania)

 Mind a n�gyen elindultak az el�z� est�r�l ismert focip�lya fel�, amikor Kidari�nak esz�be jutott, Natura �s Zaratan besz�lget�se.

- Figyeljetek! Eml�keztek, amikor ma este kimentem s�tit enni?

- Hogy ne eml�kezn�nk! (h�zta a sz�j�t Sayurina)

- Na m�r most….Mikor elindultam vissza a h�l�szob�ba hangokat hallottam a nappali fel�l. Odamentem, hogy megn�zem kik besz�lgetnek.

- Hallgat�zt�l. (�llap�totta meg Koizumira)

- Nem hallgat�ztam! �n csak….inform�ci�t gy�jt�ttem! (v�dekezett a v�zistenn�)

- Magyarul hallgat�zt�l! (folytatta Koizumira)

- Nem ez a legfontosabb ((terel�s k�kem�nyen:P)), hanem az, hogy Natura �s Zaratan voltak azok �s arr�l volt sz�, hogy m�g �k sem tudj�k pontosan mikor, de a k�zelj�v�ben el kell menni�k h�rom napra, �s addig minket egyed�l hagynak. (Kidaria)

- T�nyleg? (Sayurina nagy mosollyal az arc�n)

- Igen. T�nyleg. (Kidaria)

- Ju h�������! Akkor azt csin�lhatunk, amit csak akarunk! (ujjongott Sayurina)

- V�gre egy kis szabads�g! (csatlakozott Tarania)

- V�gre azt ehetek, amit csak akarok! (�rvendezett Koizumira)

Ekkor �rtek oda a focip�ly�hoz, de ott nem v�rta �ket senki.

- Hol van Lution? (k�rdezte Sayurina)

- Nem tudom. (sz�lt Tarania)

Koizumira az �r�j�ra pillantott.

- Pedig mi id�ben j�tt�nk. (jelentette ki)

- Biztosan csak k�sik. (mondta Kidaria)

- Biztosan. (Tarania)

A l�nyok egy padon �ld�g�ltek �s Kidaria nagyon el volt gondolkozva.

- M�r t�bb mint egy �r�ja v�runk! (sz�l�totta meg Sayurina)

- Ha? (Kidaria)

- Hah� Kidaria! Figyelsz te r�m?

- Bocs. Elgondolkodtam.

Sayurina le�lt bar�tn�je mell�.

- Sajn�lom, hogy csal�dnod kellett. (mondta mik�zben �tkarolta Kidari�t)

- Semmi baj. Ez van. (mondta belet�r�d�tten, egy er�ltetett mosoly k�s�ret�ben)

- Tudod mit? Induljunk el visszafel�, �s menj�nk a „vir�gos” utc�n. J�? (mosolygott Kidaria)

- Rendben. (viszonozta a gesztust Sayurina, de mellette sajn�lta bar�tn�j�t)

Megbesz�lt�k a t�bbiekkel is, �s elindultak visszafel�. �ppen amikor elhagyt�k az im�nti helyet, egy alak jelent meg a focip�lya sz�l�n�l �s nagyon keresett valamiket vagy valakiket. Mik�zben a szem�vel kutatta a p�lya k�r�li ter�letet alig �szrevehet� s�t�t alakokat l�tott t�volodni. Rem�lve, hogy �k azok, akiket keres, elindult a nyomukban.

A l�nyok ek�zben egyre csak haladtak el�re, m�g nem a m�r eml�tett utc�ban tal�lt�k magukat.

- Ott az a m�ltkori h�z! (ki�ltotta el mag�t Kidaria, mik�zben egy k�zeli h�zra mutatott)

- T�nyleg. (mondta Koizumira)

- Menj�nk oda! K�v�ncsi vagyok, hogy vannak az �n kis r�zs�im! (Sayurina)

- Csak a r�zs�kra vagy k�v�ncsi? (gonoszkodott Kidaria)

- H��������t……(mosolygott Sayurina)

Mind a n�gyen odamentek a h�z kis vir�gos kertj�hez. Ekkor Sayurina let�rdelt a r�zs�k mell� �s megszagolta az egyik teljesen kiny�lt v�r�s r�zs�t.

Ekkor valaki megjelent a h�tuk m�g�tt.

- V�gre megtal�ltalak! (sz�lt az illet�)

A hangra mind a n�gy l�ny h�trafordult �s ekkor pillantott�k meg Lutiont, aki alig kapott leveg�t.

- Alig tudtalak titeket utol�rni. M�g szerencse, hogy meg�lltatok.

- Te hogy ker�lsz ide? (k�rdezte meglepetten Kidaria)

- Veled akartam besz�lni. Sajn�lom, hogy elk�stem, de k�zbej�tt valami.

- Semmi baj. Meg�rtem. (mondta mosolyogva Kidaria)

- H�t ti? (sz�lt egy hang a h�z fel�l)

Megfordultak mindannyian. Ian �llt m�g�tt�k.

- Szia! Csak j�tt�nk megn�zni, hogy mi a helyzet anyuk�d vir�gaival! (mosolygott Sayurina)

- �rtem. �s mi a helyzet? (mosolygott Ian)

- �gy l�tom, hogy minden rendben van! (JSayurina)

- Akkor meg vagyok nyugodva! (JIan)

Ek�zben ne messze t�l�k.

- Besz�lhetn�nk n�gyszemk�zt? (k�rdezte Lution)

- Igen. Persze. Menj�nk, s�t�ljunk egyet. (Kidaria)

- Rendben. (Lution)

M�r s�t�ltak egy perce, amikor Kidaria megsz�lalt:

- Mir�l lenne sz�?

- Csak szeretn�k bocs�natot k�rni, ami�rt k�stem. (mondta megb�n�an Lution)

- M�r megt�rt�nt. (mosolygott Kiadaria)

- Csak err�l lenne sz�? (k�rdezte Kidaria)

- Igen….vagyis nem! (Lution)

- H�t m�g mir�l? (Kidaria)

- Arr�l, hogy tudom, elsz�rtam, de ha van kedved, akkor egyszer elmehetn�nk valahov�. De a mai ut�n persze meg�rtem, ha nemet mondasz. (Lution a fej�t vakarva �s a f�ldet p�szt�zva)

- Sz�vesen! (hangzott a gyors v�lasz)

- T�nyleg? (k�rdezett vissza meglep�d�tten a fi�)

- Igen! (mosolygott Kidaria)

- Akkor j�! K�sz�n�m! (mosolygott Lution)

Ek�zben Sayurin��kn�l…..

- Am�gy ti a k�zelben laktok? (Ian)

- Nem igaz�n. (Sayurina)

- �rtem. Akkor, hogy-hogy �jnek �vadj�n egyed�l m�szk�ltok? Ez el�g vesz�lyes, nem?! (Ian)

- Meg tudjuk v�deni magunkat! De az�rt k�ssz, hogy agg�dsz! (mosolygott a l�ny)

- Ez csak term�szetes! (viszonozta a gesztust a fi�)

- Am�gy most �ppen hov� tartotok? (k�rdezte)

- Nincs konkr�t c�lunk, csak elj�tt�nk egy kicsit kikapcsol�dni! Pontosabban focizni! (Sayurina)

- Szeretsz focizni? (k�rdezte meglepetten Ian)

- Igen, b�r a legnagyobb fan k�z�tt�nk Kidaria. (felelte a l�ny)

- �rtem. �n is szeretek, de a kedvenc sportom a kos�rlabda. �n abban vagyok igaz�n j�, ha szabad �gy fogalmaznom?! (mosolygott a fi�)

- �n is szeretem a kos�rlabd�t, de az �n igazi sportom a r�plabda. Az naon tuti! (vigyorgott Sayurina)

- Az se rossz! (viszonozta Ian)

- Am�gy te ilyen �jszakai bagoly vagy, vagy nappal is tev�kenykedsz? (Ian)

- Nappal is, de mi�rt �rdekel? (Sayurina)

- � semmi…..csak arra gondoltam, hogy ha lenne kedved, akkor egyszer elmehetn�nk, moziba vagy megehetn�nk valamit. (mondta f�l�nken a fi�, mik�zben f�lig pirult)

- Te most randira h�vsz? (k�rdezte pirultan Sayurina)

- Valami olyasmi. (Ian)

- Akkor…… sz�vesen elfogadom! (mosolygott a l�ny)

- Komolyan? (lep�d�tt meg a fi�)

- Igen. (Sayurina)

- Ma p�ntek van…akkor a vas�rnap j� lenne? (Ian)

- Szerintem igen, de ezt m�g meg kell besz�lnem a mes….vagyis a nagypap�mmal. (Sayurina)

- Rendben. �s hogyan tudatod velem, hogy mire jutottatok? (k�rdezte Ian)

- Majd a n�v�nyek seg�tenek ebben! (mosolygott a l�ny)

- Hogy micsoda? (�rtetlenkedett a fi�)

- Majd megl�tod! (Sayurina)

- K�v�ncsi vagyok! (Ian)

Ek�zben Tarania �s Koizumira halkan besz�lgettek a k�zelben. �gy gondolt�k, hogy csak had „turb�koljanak” (:P) a kis p�rocsk�k.

Ekkorra m�r Kidaria �s Lution is vissza�rtek a s�t�r�l, �gy �jra egyes�lt a kis csapat.

Ekkor Tarania az �r�j�ra pillantott.

- Asszem nek�nk menn�nk kellene!

- Mi�rt? Mennyi az id�? (k�rdezte Sayurina)

- Mindj�rt 2:45! (Tarania)

- Igazad van!

Sayurina Ian-hez fordult.

- Nek�nk most menn�nk kell!

- �rtem, de akkor �ll a vas�rnap? (Ian)

- Igen! Persze! (mosolygott a l�ny)

- Akkor vas�rnap! (viszonozta mosolyt)

- J� �jszak�t �s k�rlek, hogy vigy�zzatok magatokra a hazafel� �ton!

- Rendben! (Sayurina m�g mindig mosolyogva)

- J� �jt!

Kidaria is k�z�lte Lutionnel, hogy nekik menni�k kell.

- Ideje menn�nk!

- Rendben! �s mikor tudn�nk tal�lkozni? (Lution)

- Nem is tudom! (mondta tan�cstalanul a l�ny)

- Mondjuk h�tf�n? (Lution)

- Szerintem a h�tf� j� lesz. (Kidaria)

- Rendben. �s mikorra menjek �rted? Bocs! Ez el�g fura k�rd�s volt, hiszen m�g azt sem tudom, hogy hol laksz! (�llap�totta meg a fi�)

- Semmi baj. Am�gy el�g messze lakom innen, �gyhogy mi lenne, ha a parkban tal�lkozn�nk? (Kidaria)

- Nekem �gy is j�! (egyezett bele Lution)

- Akkor ezt megbesz�lt�k! (mosolygott az istenn�)

- Jah, �s h�ny �rakor? (Lution)

- A t�z �ra megfelel? (Kidaria)

- T�k�letes! (mosolygott a fi�)

A l�nyok �ppen indulni k�sz�ltek, amikor Lution �tjukat �llta.

- Ti ilyenkor akartok egyed�l hazamenni? (k�rdezte megd�bbenve)

- �gy ahogy mondod! (v�laszolta Koizumira)

- Na ne! Azt nem engedhetem! M�g valami bajotok esik! (Lution)

- Tudunk magunkra vigy�zni! (jelentette ki Tarania)

- Nincs kifog�s! Elk�s�rlek titeket! (mondta ellenkez�st nem t�r� hangon)

Sayurina odahajolt Kidaria�hoz �s a f�l�be s�gott.

- Hirtelen milyen b�tor lett, ez a te kis focist�d! (gonoszkodott)

- De ez�rt rem�lem, nem nek�nk kell majd �t megv�deni! (tette ezt bar�tn�je is)

Ezen, halkan nevetni kezdtek.

- Ha annyira akarod! (mondta Koizumira Lutionnek)

Azzal el is indultak.

- Mikor m�r el�g k�zel �rtek a barlang bej�rat�hoz Kidaria megsz�lalt:

- Innen m�r egyed�l megy�nk tov�bb! A h�zunk nem messze van innen! K�sz�nj�k, hogy elk�s�rt�l! J� �jszak�t!

Mondta �s egy puszit nyomott a fi� arc�ra, aki ezen annyira meglep�d�tt, hogy csak akkor tudott kiny�gni egy „J� �jszak�t”-ot, amikor a l�nyok m�r elt�ntek a f�k k�z�tt. Emellett f�lig pirult. A l�nyok p�r pillanat alatt el�rtek a bej�ratot, amikor Tarani�val furcsa dolog t�rt�nt.

- Ahogy ott �llt a barlang sz�ja el�tt hirtelen mintha egy m�s helyre ker�lt volna. Egy nagy templomban tal�lta mag�t, ahol a t�meg egy �ppen akkor h�zasod� p�rt �nnepelt. A legfurcs�bb dolog az volt, hogy � volt a mennyasszony, de a v�leg�ny arc�t nem l�tta. A l�tom�s csup�n m�r m�sodpercig tarthatott �s ut�na �jra a val�s�gban tal�lta mag�t, ahol bar�tn�i �ppen azt pr�b�lt�k meg kital�lni, hogy mi a baja, mi�rt v�g ilyen furcsa k�pet.

- J�l vagy? (k�rdezte, aggodalommal a hangj�ban Sayurina)

- I..igen! (hangzott el a bizonytalan v�lasz)

- Akkor j�, mert el�gg� megijedt�nk, hogy mi lehet veled! (mondta Kidaria)

- Bocsika! Csak elgondolkodtam! (vakarta fej�t az istenn�)

- Jah, �tj�k! (mondta Koizumira)

- Akkor indulhatunk? (k�rdezte Kidaria)

- Fel�lem! (Sayurina)

- Na n�! (csatlakozott Koizumira)

Tara v�laszk�nt csak b�lintott. Nem tudta, hogy mi volt az, az el�bbi dolog, �s ez megijesztette, ugyanakkor k�v�ncsi is volt arra, hogy mi lehet az oka.

A l�nyok mindannyian bementek az �tj�r�ba �s p�r pillanat alatt m�r Gafir�n is voltak. Gyorsan hazaszaladtak, beosontak a h�zba �s lefek�dtek aludni.

Folyt. k�v.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.