Az angyal

A n�h�ny �ra letelt�vel �jra Natura �bresztette a l�nyokat.

- J� reggelt k�v�nok az �rn�knek! A reggelij�k az asztalon v�rja �n�ket.

- J� reggelt Natura! (ugrott ki az �gy�b�l Sayurina)

- Milyen j� kedve van ma az �rn�nek?! (Natura meglep�dve)

- Hogy ne lenne, mikor ilyen gy�ny�r� reggelre �bredt�nk! (mondta Sayurina hatalmas vigyorral az arc�n)

- Engedelm�kkel �n t�vozn�k. (Natura)

- Menj csak �s k�sz�nj�k! (monda vid�man az istenn�)

- H� de j� kedve van itt valakinek! (mondta �lmosan Tarania)

- �n tudom is mi�rt! A tegnapi pasi miatt van, igaz?! (Kidaria vigyorogva)

- Nem tudom, hogy mir�l besz�lsz! (Sayurina tettetve)

- Ne tagadd, hogy megtetszett! (Kidaria)

- Hagyj m�r b�k�n! (mondta Sayurina tot�l v�r�sen)

Ekkor mind a n�gyen nevetni kezdtek. Mi ut�n mindannyian fel�lt�ztek �s megreggeliztek �gy d�nt�ttek, hogy elmennek a v�zes�shez „gyakorolni”. Ami val�j�ban abban mer�lt ki, hogy besz�lgettek.

- Na! Mit gondoltok a haland�k vil�g�r�l?(k�rdezte Kidaria )

- H�t…sz�pek a parkjaik! (mosolygott Koizumira)

- Jajj ne, m�r te is?! (S�hajtott Tarania)

- �h�! Tudom m�r, hogy mi a bajod! (Kidaria)

- Nekem nincs is semmi bajom! (f�rmedt r� Tarania)

- F�lt�keny vagy! (vigyorgott Kidaria)

- Nem is igaz! (kiab�lt Tarania)

- De igen is az! (csatlakozott Sayurina)

- De tudod mit? Ma este csak is a te kedved�rt �jabb l�togat�st tesz�nk az emberekn�l. Mit sz�lsz hozz�? (Kidaria)

- Nem! Nem akarok bajba ker�lni! (tiltakozott Tarania)

- Akkor szavazzunk! (Kidaria)

- Ki szavaz arra, hogy ma este ism�t l�togassuk meg az embereket?

Ekkor h�rom k�z a magasba emelkedett.

- Ez nem �r! Tudtad, hogy �k �gy is melletted szavaznak majd, h�tha �jra �sszefutnak azokkal a fi�kkal.

- Jajj! Ne l�gy m�r ennyire nyuszi! J� muri lesz! Hidd el! (mondta kedvesen Sayurina)

- Na j�, de ha lebukunk, akkor ti vettetek r�! (Tarania)

- J�, rendben. Akkor megegyezt�nk? (k�rdezte Kidaria)

- Igen meg. (Tarania belet�r�dve)

- Im�dlak! (ugrott nyak�ba Sayurina)

- Akkor ugyan �gy, mint tegnap. �jf�lre legyetek k�szen! (mondta Kidaria)

M�g besz�lgettek egy keveset, azt�n �gy d�nt�ttek, hogy hazaindulnak. �t k�zben Sayurina l�tta, hogy Koizumira nagyon gondolkodik valamin, �gy h�t megk�rdezte.

- Min gondolkodsz annyira?

- �! Semmin! (Kozumira)

- Nekem elmondhatod. (Sayurina kedvesen)

- Nem is tudom. Csak tudod, az a fi� tegnapr�l……(Koizumira bizonytalanul)

- �. �gy m�r �rtem. (Sayurina)

- Nem tudom, hogy tetszettem-e neki vagy sem, mert �gy besz�lt velem…..pont �gy, ahogy a k�nyveimben le van �rva. (Koizumira)

- Nem a k�nyveid fogj�k megmondani, hogy mikor tetszel valakinek! Azt �szre fogod venni, ne agg�dj! (Sayurina b�tor�t�an)

- De ha engem k�rdezel…..szerintem nagyon is tetszett�l neki!

- T�nyleg? (k�rdezte Koizumira ragyog� szemekkel)

- Igen! De ahogy l�tom, t�ged sem hagyott hidegen, a kis megment�! (Sayurina)

- Ennyire l�tszik? (Koizumira)

- H�t….(Sayurina)

- Csak tudod…..olyan kedves volt! (Koizumira a f�ldet p�szt�zva)

- �rtem, hogy mire gondolsz! (karolta �t Sayurina)

Ebben a pillanatban �rkeztek meg a h�zhoz. Gyorsan megvacsor�ztak, azt�n bevonultak a szob�jukba.

- J� lenne, ha m�r most kik�sz�ten�tek a „lenti” ruh�itokat, hogy k�s�bb ne csapjuk zajt ez el�kotor�sz�sukkal! (mondta Kidaria)

- Rendben! (h�rman)

Mind a n�gyen el�kotort�k a szekr�nyek m�ly�b�l az �jonnan szerzett ruh�kat.

- Hallod Tarania?! Tal�n ha te is olyan r�vid ruh�t v�lasztott�l volna, mint Koizumra �s Sayurina, akkor tuti, hogy neked is horogra akadt volna valami sexi pasika, nem gondolod?! (mondta gonoszan Kidaria)

Ebben a pillanatban egy p�rna csap�dott Kidaria arc�nak.

- Mi az, hogy r�vid?! Azt gondolod, hogy az�rt tetszett�nk meg a fi�knak, mert t�l r�vid a ruh�nk?! (d�h�ng�tt Sayurina)

- H�t tudd meg, hogy ez az eg�sz csak az�rt t�rt�nhetett, mert ellen�llhatatlanok vagyunk! (szegte fel az �ll�t az istenn�)

- Ellen�llhatatlanok, vagy haszn�lt�l egy kis istenn�i b�b�jt �s elvar�zsoltad szeg�nyt?! (csatlakozott Tarania)

- Nem is igaz! (duzzogott Sayurina)

- J�l van na! Csak h�zunk! (jelentette ki Kidaria)

- Igen? Akkor ezt nektek! P�RNACSATA! (ord�totta el mag�t a s�rtett)

Azzal hozz�v�gta Tarani�hoz az els� kez�be ker�l� p�rn�t. Ekkor mind a n�gyen megragadtak egy-egy p�rn�t �s p�f�lni kezdt�k egym�st. K�zben nagyokat nevettek �s sikoltoztak. Egyszer csak arra lettek figyelmesek, hol ny�lik az ajt�. Gyorsan a h�tuk m�g� dugt�k a p�rn�kat.

- Mi folyik itt? Mi ez a hangzavar? (l�pett be Zaratan az ajt�n)

- � semmi, csak vicceket mes�l�nk! (f�llentette el mag�t Sayurina)

- J�, de kicsit halkabban, ha lehet!?

- Rendben! (mondta az istenn�)

Mikor Zaratan becsukta az ajt�t, a l�nyok hangos nevet�sben t�rtek ki, amit a m�g az ajt�ban �ll� mester is hallott, de nem sz�lt semmit, csak cs�v�lta a fej�t.

(- Hiszen m�g tinik!) eml�kezett Natura szavaira. Ez�rt ink�bb vett egy nagy leveg�t �s bevonult a szob�j�ba.

Hamar elj�tt az este �s a l�nyok ism�t kor�n lefek�dtek, hogy �jult er�vel indulhassanak neki az �tnak. Mikor az �ra �jf�lt �t�tt, m�r mind a n�gyen fel�lt�zve v�rt�k az indul�st. Nesztelen�l hagyt�k el a h�zat, �s a v�zes�shez siettek. Ott �tmentek az �tj�r�n �s m�ris az emberi vil�gban tal�lt�k magukat. M�r �ppen indulni akartak, amikor Koizuira megsz�lalt:

- V�rjunk csak! Hol van Tarania?

- A fene! Biztos egy f�reglyuk! (m�rgel�d�tt Kidaria)

- F�reglyuk? (�rtetlenkedett Sayurina)

- Igen. Az. Ez a vesz�lye az �tj�r�knak, mert ha utaz�s k�zben beszippant egy f�reglyuk, akkor csak az „isten” tudja, hogy hol k�tsz ki. (magyar�zta Kidaria)

- �s most hogyan tal�ljuk meg? (Koizumira)

- H�t van egy m�dszer., de az el�g rizik�s. (Kidaria)

- Mi az? Mondd m�r! (s�rgette Sayurina)

- Ha visszamegy�nk �s megpr�b�ljuk mi is az a f�reglyukat eltal�lni, akkor ugyan oda ker�l�nk, ahov� �.

- Akkor mire v�runk m�g?! (Sayurina)

- V�rj m�r! Nagyon kicsi az es�lye annak, hogy siker�l az �t beszippant�t eltal�lni! �gy is bev�llalod? (Kidaria)

- � a bar�tn�m, �s nem hagyom cserben! (mondta rezzen�stelen arccal Sayurina)

- Akkor megy�nk! (Kidaria)

- Koizumi, te is j�ssz?

- �n ink�bb itt maradok. Vigy�zzatok magatokra! (f�lelem sug�rzott a hangj�b�l)

- Ne agg�dj! Visszat�r�nk! �s Taraniaval az oldalunkon! (mondta magabiztosan Sayurina �s egy apr� mosolyt k�ld�tt Koizumir�nak)

- Majd j�v�nk! (Kidaria)

Azzal visszamentek az �tj�roba. �gy f�l �ton j�rhattak, amikor elkapta �ket egy �rv�ny. Kidaria elkapta Sayurina kez�t.

- B�rmi t�rt�njen, ne engedd el a kezem! (kiab�lta)

- Rendben! (kiab�lta Sayurina)

N�h�ny perc telt csak el, mikor egy tengerparton �rtek f�ldet. K�rben�ztek �s megpillantott�k Taraniat. Sayurina vadul integetni kezdett.

- Hah�! Tarania! (ki�ltotta)

- T�l messze van! Nem hall t�ged! (Csit�totta Kidaria)

- A fene! Akkor k�zelebb kell menn�nk! (Sayurina)

Ekkor futni kezdtek.

P�r perccel ezel�tt.

- Hol vagyok? �s hol vannak a l�nyok?(k�rdezte mag�t�l Tarania)

Tarania a m�r eml�tett tengerparton tal�lta mag�t.

- J�l vagy? L�ttam, ahogy leest�l! Nem esett bajod? (k�rdezte egy hang Tarania h�ta m�g�l)

A hangra Tarania h�rtafordult. Egy fi�t pillantott meg fel� futni. Mikor oda�rt, �jra feltette a k�rd�st, b�r kicsit lihegve.

- Nem esett bajod?

A fi�nak sz�rke v�llig �r� haja �s szint�n sz�rke szeme volt. V�kony testalkat� �s kb 170 cm lehetett a magass�ga.

- Nem. (ny�gte ki Tarania a v�laszt)

Ezt k�vet�en megpr�b�lt fel�llni, de a l�bai nem engedelmeskedtek �s majdnem visszazuhant, amikor k�t kezet �rzett a derek�ra simulni.

- Megvagy! (mondta a fi�, mik�zben �vatosan le�ltette a f�lig v�r�s�d�tt istenn�t)

- �gy l�tszik a l�baim, m�g nem �gy gondolj�k. (mondta, mik�zben egy k�ts�gbeesett mosolyt k�ld�tt a fi� fel�)

- Itt maradok veled, am�g m�r fel tudsz �llni. (jelentette ki muszkliman XD)

- Ren…..rendben! (dadogta Tarania, mik�zben r�kv�r�s sz�nt vett fel)

- Az �n nevem Dimitri. Megtudhatom a ti�det? (k�rdezte mik�zben a mi kis istenn�nkre mosolygott)

- Tara vagyok.

- �s megtudhatn�m, hogy ker�lsz ide? (k�rdezte Dimitri)

- H����t…… (Tarania, � maga sem tudta, hogyan)

Ekkor k�t ismer�s alakot l�tott meg k�zeledni.

- Itt vannak a bar�tn�im! (jelentette ki boldogan)

A l�nyok �ppen ekkor �rtek oda.

- Hali! (k�sz�nt oda Kidaria)

- Sziasztok! (mondta Tarania, megk�nnyebb�l�s volt a hangj�ban)

- J�l vagy? (k�rdezte Sayurina)

- Igen. Most m�r j�l. (Tarania)

- �s kit tisztelhet�nk a bar�todban? (k�rdezte �rdekl�dve Sayurina)

- Eln�z�st! � itt Dimirti. (Tarania)

- �rvendek! (mondta a fi� �s k�zfog�sra ny�jtotta a kez�t)

- Hali! (mondta Kidaria �s kezet fogott vele)

- Szia! (tette ugyan ezt Sayurina)

- �n vigy�ztam r�, am�g meg nem j�ttetek. (mondta mosolyogva Dimitri)

Tarania ism�t f�lig v�r�s�d�tt.

- K�sz�nj�k, de most m�r itt vagyunk, �s majd mi vigy�zunk r�! (jelentette ki Sayurina)

- Rendben. (Dimitri v�dekez��ll�sban)

- Rem�lem, hogy most m�r j�l vagy! (mondta a fi�)

- Igen j�l. K�sz�n�m. (Tarania)

- Akkor j�. �s, ezent�l k�rlek vigy�zz jobban magadra. Hiszen tudod, az angyalok ez�rt kaptak sz�rnyat!!! (mosolyodott el Dimitri)

Tarania nem sz�lt semmit, csak b�lintott, �s f�lig pirult zavar�ban.

Azzal a fi� intett �s elment. Tarania m�g b�multa egy darabig a t�volod� alakot, �gy azt sem vette �szre, hogy t�rsai hozz� besz�lnek.

- Tarania?......Hah�…..Hallasz minket? (Sayurina mik�zben a l�ny szeme el�tt kap�l�zott)

- Mi……mi az? Elbambultam. (mondta zavarodottan)

- Aha! Tudjuk is min…vagy ink�bb kin?! (kacsintott Sayurina)

- � csak megl�tta, amikor leestem �s idej�tt seg�teni! (menteget�z�tt Tarania)

- Igen! �s k�zben r�d cuppant! (mosolygott Sayurina)

- Csak seg�teni akart! Gonosz vagy! (mondta Tarania s�rt�d�tten)

- J�l van, na! (Sayurina)

- Am�gy hol van Koizumira?

- � nem j�tt vel�nk! A kis f�l�s! (gonoszkodott Kidaria)

- Az �tj�r� bej�rat�n�l v�r r�nk, �gy hogy menn�nk k�ne! (jelentette ki Sayurina)

- Igazad van! (mondt�k t�rsai)

Ekkor gyorsan megkerest�k az itteni bej�rat�t az �tj�r�nak, ami egy �p�let m�g�tt volt, de az energi�j�t �rz�kelt�k, ez�rt hamar megtal�lt�k. Amikor elindultak egy cukr�szda mellett haladtak el �s akkor Tarania egy ismer�s alakot pillantott meg. A fi� is �szlelte a l�nyt �s odaintett neki, aki ezt alig l�that�an viszonozta, majd elt�nt az �p�letek k�z�tt. Miut�n sikeresen megtal�lt�k az �rj�r�t, �tmentek �s p�r pillanat m�lva m�r �jra egy�tt volt a kis  csapat �s elindulhattak, hogy v�ghezvigy�k eredeti c�ljukat.

Folyt. k�v.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.